LifestylePro Academy

A szelén egy esszenciális nyomelem, amely számos fehérje alkotórészeként fontos szerepet játszik az antioxidáns védelemben, a pajzsmirigyhormonok anyagcseréjében és az immunrendszer működésében.

A glutation-peroxidáz és a tioredoxin-reduktáz enzimek révén hozzájárul a reaktív oxigén- és nitrogéngyökök semlegesítéséhez, ezáltal csökkentve az oxidatív stresszt, amely az érelmeszesedés és más kardiovaszkuláris betegségek kialakulásának egyik fontos mechanizmusa.

Bár a súlyos szelénhiány ritka, az 55 mcg/nap alatti szelénbevitel összefüggésben áll a szív- és érrendszeri betegségek fokozott kockázatával, ugyanakkor a korábbi epidemiológiai vizsgálatok eredményei nem voltak egyértelműek.

Ennek érdekében egy 2020-ban kiadott szisztematikus áttekintés és metaanalízis 13 vizsgálat (kohorsz-, eset-kontroll és randomizált klinikai vizsgálatok) adatai alapján vizsgálta a szív- és érrendszeri betegségek kockázata és a szelénstátusz közötti kapcsolatot.

A beválasztott vizsgálatokban közel 42 ezer alany vett részt.

Az alanyok szelénstátuszát vérmintából, és egy pár esetben körömmintából határozták meg.

Az elemzés azt mutatta, hogy a magasabb, de még fiziológiás szelénszint 30%-kal alacsonyabb kardiovaszkuláris kockázattal állt összefüggésben.

A szív- és érrendszeri halálozás kockázata 31%-kal alacsonyabb volt ugyanezen alanyok között , míg a betegségek előfordulásában 34%-os kockázatcsökkenés volt megfigyelhető, bár statisztikailag az utóbbi nem volt szignifikáns.

A dózis-válasz elemzésben minden 10 µg/L-rel magasabb vérszelén-koncentráció 15%-kal alacsonyabb kardiovaszkuláris kockázattal járt együtt.

A halálozás tekintetében ugyanakkor az összefüggés nem volt lineáris.

A védőhatás elsősorban azokban a régiókban figyelhető meg, ahol a szelénbevitel alacsony, míg megfelelő szelénellátottságú populációkban a pótlás előnye kevésbé egyértelmű.

A jelenlegi bizonyítékok alapján tehát nem a minél magasabb szelénbevitel a cél, hanem az optimális szelénstátusz fenntartása, hiszen a szelén biztonságos beviteli tartománya viszonylag szűk, és a túlzott bevitel potenciálisan káros hatásokkal is járhat.

(PMID: 32799545)

Az egészséges öregedés egyik legnagyobb kihívása a kognitív hanyatlás és a kardiometabolikus betegségek együttes megjelenése.

A szív- és érrendszeri kockázati tényezők, köztük a magas vérnyomás, a diszlipidémia, a glükózanyagcsere-zavarok és a hasi elhízás, nemcsak a kardiovaszkuláris betegségek kialakulásának kockázatát növelik, hanem a memória és az agyi funkciók romlásával is összefüggésbe hozhatók.

Az utóbbi években egyre több figyelem irányul a bogyós gyümölcsök, különösen az eper potenciális védőhatásaira, mivel jelentős mennyiségben tartalmaz rostokat, C-vitamint, káliumot, valamint bioaktív növényi vegyületeket, melyek antioxidáns és gyulladáscsökkentő tulajdonságaik révén kedvezően befolyásolhatják az érrendszeri és az agyi működést.

Egy 2025-ben kiadott randomizált, kettős vak, placebo kontrollált vizsgálatban 35 túlsúlyos vagy enyhén elhízott, de kognitívan egészséges idősebb felnőtt vett részt.

A résztvevők napi 26 gramm liofilizált eperport kaptak, amely körülbelül két csésze friss epernek felel meg, vagy egy makrotápanyag összetételében hasonló kontroll italport nyolc héten keresztül.

Az eperpor 69,3 mg antociánt, 26,3 mg flavonoidot és 17,5 mg ellagitannint tartalmazott adagonként.

A vizsgálati eredmények szerint a beavatkozás hatására javult a kognitív feldolgozási sebesség, míg a munkamemória, a figyelem és a végrehajtó funkciók nem változtak szignifikánsan.

A szív- és érrendszeri állapot szempontjából az eperfogyasztás átlagosan 5 Hgmm-rel csökkentette a szisztolés vérnyomást, miközben növelte a teljes antioxidáns kapacitást.

A trigliceridszintben történő kedvezőtlen emelkedést a kontrollfázisban, az eper mérsékelte.

Az eredmények összhangban állnak a korábbi kutatásokkal, amelyek szerint a flavonoidokban gazdag bogyós gyümölcsök támogathatják a kognitív funkciók megőrzését és kedvezően befolyásolhatják a kardiovaszkuláris kockázati tényezőket.

Kiemelendő, hogy az 5 Hgmm-es szisztolés vérnyomáscsökkenés epidemiológiai adatok alapján körülbelül 10%-kal csökkentheti a súlyos kardiovaszkuláris események kockázatát.

Ha szeretnél tanulni az életmódorvoslásról, jelentkezz képzésünkre.

(PMID: 40199714)