DirectFinance

Milyen iratokat kell megőriznünk?
-----------------------------------------------------------------
Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) 178. § 14. pontja határozza meg, hogy pontosan mi tartozik bele az IRAT fogalmába.
"(...) irat: jogszabályban meghatározott bizonylat, a könyvvezetésről szóló jogszabályokban előírt könyvek, nyilvántartások, továbbá a tervek, szerződések, levelezések, nyilatkozatok, jegyzőkönyvek, határozatok (végzések), számlák és más kivonatok, igazolások, tanúsítványok, köz- és magánokiratok, megjelenési formájuktól függetlenül"

Meddig őrizgessük rég archivált bizonylatainkat?
-----------------------------------------------------------------
Az Art. 47. §-ában kerül meghatározásra az adózás szerinti elévülés, mely: "Az iratokat az adózónak a nyilvántartás módjától függetlenül az adó megállapításához való jog elévüléséig, a halasztott adó esetén a halasztott adó esedékessége naptári évének utolsó napjától számított 5 évig kell megőriznie."
Tehát elvileg 5 évig kell megőrizni a céges iratokat, ám a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) 169. §-ában ez olvasható:
"(...) A gazdálkodó az üzleti évről készített beszámolót, az üzleti jelentést, valamint az azokat alátámasztó leltárt, értékelést, főkönyvi kivonatot, továbbá a naplófőkönyvet, vagy más, a törvény követelményeinek megfelelő nyilvántartást olvasható formában legalább 8 évig köteles megőrizni. (...) A könyvviteli elszámolást közvetlenül és közvetetten alátámasztó számviteli bizonylatot (ideértve a főkönyvi számlákat, az analitikus, illetve részletező nyilvántartásokat is), legalább 8 évig kell olvasható formában, a könyvelési feljegyzések hivatkozása alapján visszakereshető módon megőrizni.(...)".

Így összességében az mondható, hogy az adó megállapításának elévülése ideje ugyan 5 év, de az iratok többséségt a Számviteli törvénynek megfelelően 8 évig kötelesek vagyunk olyan helyen tárolni, hogy azok olvashatóak maradjanak.

Mindezeken kívül vannak olyan iratok, melyek a gyakorlatban nem évülnek el. Ide tartoznak a bérszámfejtést alátámasztó dokumentumok, melyek a szolgálati idő meghatározásához szükségesek.

Akár 500.000.- Forintig tejedő büntetést is kiróhat az adóhatóság, ha a fenti előírásoknak nem felel meg a vállalkozó - Art. törvény 172. §-a.

Ha szüksége lenne adminisztrációs segítségre, írjon bátran!

Sikeres vállalkozást!

Iktatás folyamatban

Hogyan oldjuk meg, hogy a fontos levelek a jövőben is jó helyre érkezzenek? Ön kiléptetéskor szokott rá figyelni, hogy a céges e-mail megszűnjön? Egyáltalán meg kell-e szüntetni, ha általános e-mail címet (pl. [email protected]) használt az exkolléga?

Írjon nekem és megosztom pro-kontra tapasztalataimat, valamint elmondom mi a legegyszerűbb és leghatékonyabb teendő ilyen esetben.

Mi mindent tehetnek a volt dolgozó céges mailjeivel Az adatvédelmi hatóság jövőre már bírságolhatja is, ha a munkáltató nem tiltja le azonnal a kilépő munkavállaló hozzáférését az e-mailjeihez - derül ki az Adózóna szakértőjének írásából.

Munkaállomásom alakulóban

Egyre több a dosszié 🗄📂💙

Valami készülőben