Tourguidesystem.hu - Tour Guide System Rental

Nemrég részesei lehettünk, ha távolról is, egy különleges koncertnek. Nemes-Nagy Tünde, a Vakok és Gyengénlátók Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Egyesülete elnöke, az akadálymentesített koncert szervezője, aki maga is látássérült, így foglalta össze az élményt:

2023. július 1-én megvalósult hazánkban az első teljesen akadálymentes rock koncert, ahol az Ismerős Arcok Zenekar adott felejthetetlen koncertet.

Budapesten a Barba Negrában 70 fogyatékossággal élő, hallássérült, mozgássérült és látássérült ember volt részese az akadálymentesített koncertnek. A látássérültek számára audionarrációval t***e színessé a koncertélményt a Narradívák munkatársa Gazdik Kati, aki a szabadtéri programhoz a TourGuide System.hu készülékét alkalmazta. A készülék egyszerű használhatósága miatt, minden látássérült ember számára praktikus és kényelmes, az egy fizikai tekerő, a hangerőszabályozó segítségével.

A koncert előtt az audionarrátor hangja biztonságot jelentett a résztvevő látássérülteknek, akik akadálytalanul sétálhattak a helyszínen, miközben a narrátor elmondta mit hol találnak, milyen széles és hosszú a koncert színpad és a sátor, hogy néznek ki a zenészek és a hangszereik, valamint a kézzelfoghatóvá tett szopránszaxofonról is kaptunk leírást, ami a zenekar látássérült szaxofonművészének, Tánczos István Stevie-nek a hangszere.

A TourGuide készülék alkalmas még városi sétákhoz, szabadtéri vagy zárt kulturális intézményekben megvalósuló közösségi programok lebonyolításához is. A készülék látássérült felhasználók számára nagyon egyszerű, semmi bonyolultságot nem kölcsönöz, kényelmes az egyfüles megoldása is, mert így a narrátor hangja mellett, a külső környezetből származó hangok is érzékelhetőek. Egy látássérült ember a mindennapi életében is használ fülhallgatót, a beszélő számítógépéhez, vagy okos eszközeihez.

Mivel csak pár percre van a Csengery utcától és így az irodánktól, szinte minden nap elmegyünk előtte, így esett pont rá a választás a következő jártunkban-keltünkben típusú poszthoz.

A mozaik a mai Raddison Blue szálloda oldalában az 1552-es drégelyi vár ostromára utal. A ma itt látható 1947-ben készült alkotás Haranghy Jenő műve. A legenda szerint Szondi, amikor már biztos volt a vereségben, felöltözt***e két ifjú apródját drága kelmékbe, zsebüket teletömte pénzzel és elküldte a pasához, kérve, hogy nevelje fel őket tisztességgel és faragjon belőlük vitézeket. Az apródok ennek ellenére nem kívántak behódolni Ali pasának, és még halála után is hűségesek maradtak Szondihoz, így a hűség és hazafiság örök példáivá váltak.

A hotel, aminek a sarkán ez a mozaik látható, eredetileg lakóháznak épült, azután később egy kávékereskedő, utazásairól hazatérve, szállodának álmodta. Pont ma 110 éve nyitott meg Britannia néven.
(1913. május 10.)

Az 1920-as években nagyon népszerű volt, Móra Ferenc például olyan gyakran járt ide, hogy saját szobája volt, ezért második otthonának nevezte a szállót. Az 1930-as években pedig a Nyugat Barátok Köre, Budapest irodalmi-közéleti szalonja tartotta összejöveteleit a különtermében, ahol megfordult Móricz Zsigmond, Babits Mihály, Füst Milán,Kassák Lajos, Szabó Lőrinc, Gelléri Andor Endre és Szép Ernő is. A képzőművészek közül pedig többek között Glatz Oszkár és Márffy Ödön.

A háború során bombatalálat érte; utána, 1949-ben már Béke Szállóként nyitotta meg újra kapuit. Az Orfeumban (zenés szórakozóhely) Hofi Géza, Feleki Kamill, Honthy Hanna, Korda György is fellépett.

Kuriózum, hogy még Kodályt is sikerült itt szóra bírni, pedig köztudottan nehéz volt szavakat kicsikarni belőle.

/Hálásan köszönjük Gabriella Lerch-nek a segítséget, hogy megosztotta velünk a tudását. Bár ő ennél sokkal többet is tud a témáról, de nem akartuk túl hosszúra nyújtani a posztot./

Nem régiben írtuk, hogy új szállítmány fülhallgatókat kaptunk, így most jó időre be vagyunk biztosítva. Ennek kapcsán most írnánk egy keveset a fülhallgatóinkról.

A leggyakrabban használt sárga színű füles. Eldobható, egyszer használatos típus, de ez csak annyit jelent, hogy bontatlan csomagolásban adjuk ki és nem vesszük vissza, nem használjuk fel újra másik megrendelésnél. Régebbi típusú, úgynevezett jack dugós csatlakozóval rendelkezik és hasonlóan működik, mint a boltban kapható verziók, de azokkal ellentétben csak egy "füle" van. Ez azért fontos, hogy az utcán való használat közben is érzékelje az ember a környezetét és ne vonhassa el semmi annyira a figyelmét, hogy ebből közlekedési gondja legyen. Mivel a csatlakozó azonos, amennyiben a használónak van saját jack dugós fülhallgatója, úgy választhatja azt, így is csökkentve a műanyagszemét mennyiségét, illetve a rendszeres használóknál tanácsolni szoktuk, hogy tartsák maguknál a fülhallgatónkat és hozzák el a következő alkalomra is.
(A kék színű ugyanilyen csak egy régebbi színvariációban.)

A másik fő típus az ún. AM-1 fülhallgató. Ennek a különlegessége, hogy nem a fülbe kerül közvetlenül, hanem a fül köré lehet rögzíteni. Abban az esetben különösen hasznos, ha a használója nagyothalló készülékkel rendelkezik, így már "van valami a fülében". Így nem szükséges kivennie a hallókészüléket, az AM-1-et a fülére igazítva gond nélkül használhatja mindkettőt egyszerre. Ezt a típust előre jelzett igény esetén tudjuk biztosítani a megrendelőknek.

Boldog nyulat mindenkinek!

Húsvéti érdekességként ennek a hagyománynak az eredetét kutattuk fel, és bár különböző források különböző eredetet tulajdonítanak neki, pár dologban azért a többség megegyezik.

Egyes elképzelések szerint a kelta termékenységistennő, Ostara szent állata a mezei nyúl volt, így került át a jelkép a keresztény húsvétba. Ezek az állatok nem üregekben ellenek, hanem fészekszerű, elzárt és száraz helyeken hozzák világra utódaikat – hasonló körülmények közt, mint ahogy a madarak a tojásaikat tojják.

Néhány forrás szerint viszont a nyúl egy félreértés kapcsán került a húsvéti ünnepkör jelképei közé. Egyes német területeken ugyanis gyöngytyúkot ajándékoztak egymásnak az emberek, annak tojásaival együtt. A gyöngytyúk német neve Haselhuhn, rövidebben Hasel. A nyúl németül pedig Hase.

Egyiptomban a fáraók korát megelőző időszakban, illetve Kréta és Mezopotámia korai kultúráiban a tojás a halál és újjászületés jelképe volt. Valószínűleg ezek az ősi hagyományok utóbb a többi Mediterráneumban kialakuló vallásra, így a kereszténységre is hatottak. A tojásszimbólum emellett Európában is élhetett a kereszténység előtt, egyes elképzelések szerint kapcsolódott Ostara ünnepéhez. Az angol Easter és a német Ostern szavak is az ősi kelta napéjegyenlőségi ünnepre, az Ostarára (Eostréra) utalnak.

Meglepő lehet, de a tojások díszítése sem az újabb idők találmánya. Pierre-Jean Texier, az Aix-Marseille Egyetem munkatársának 2010-es tanulmánya szerint már 60 000 évvel ezelőtt, Afrikában is vittek fel karcolt dekorációkat a strucctojások héjára. Az ókereszténység idejében Mezopotámiában pedig vörös festéket használtak a színezéshez. A vörös szín a hagyomány szerint Jézus vérét szimbolizálta. Utóbb a szokás az egész keresztény világban elterjedt.

Az 1700-as években német bevándorlók magukkal vitték ezt a hagyományt Amerikába, de mára a világ többi táján is megszokott, bár nem mindenhol nyúl hozza a tojásokat. Ausztráliában például az őshonos Bilby (erszényesnyúl) a húsvéti állat.